Burkolás
Header
Hidegburkolás
A választott burkolat mellett természetesen a rögzítéshez szükséges anyagok is igen fontosak mind minőség, mind esztétikum szempontjából.
Míg régen a malter rögzítette a csempéket, addig ma már korszerű ragasztók sokaságából lehet választani, ám itt sem mindegy, milyet alkalmazunk.
A hidegburkoló szakembernek figyelembe kell vennie, hogy lesz-e fal- vagy padlófűtés a burkolandó felület alatt, illetve a burkoló lapok méretei vagy a tervezett felület mintázata indokol-e különleges rögzítési technikát.
A fugákból is rengeteg színből lehet ma már választani, de a szín mellett érdemes az anyagösszetételt is figyelembe venni. A vízzárás szintén fontos.
A hidegburkoló munkálatok általában megkövetelik a vízszigetelést, hiszen legtöbbször a fürdőszobában és konyhában kerül sor hidegburkolásra.
Ehhez az egyik legkorszerűbb megoldás a folyékony fólia.
Melegburkolás
[Best_Wordpress_Gallery id="3" gal_title="Melegburkolás"]
Mi a különbség a meleg és a hideg burkolatok között?
Ez a kérdés majdnem mindenkit foglalkoztat, akik belevágtak egy lakásfelújításba, és szeretnék ezt minél színvonalasabb minőségben kivitelezni.
A hideg és a meleg burkolatok között a legnagyobb különbség az anyagban van.
A hidegburkolás során a szakemberek keményebb és ridegebb felületű anyagokat használnak fel. Ezek alapanyagai általában kőzetek, amiket megfelelő égetéssel kezelnek.
A meleg burkolat anyagi lágyabbak, és melegebbek. (Általában ezek azok a felületek, amikre zokni nélkül is rá lehet menni, nem kell majd félni a felfázástól.)
A meleg burkolat a padlószőnyegek és a laminált padló. Sőt az is megoldható, hogy egy helyiségen belül a hideg és a meleg burkolatok kombinálva legyenek.
Szárazépítés
[Best_Wordpress_Gallery id="3" gal_title="Szárazépítés"]
Mi is az a száraszépítés?
A száraz építés egy olyan technológia, melyet belsőépítészeti technológiákhoz alkalmaznak, az építési rendszerek közé nem kerül semmilyen felesleges víz. Ide tartoznak a faburkolatok, az álmennyezetek, és a mennyezetburkolatok, a válaszfal rendszerek, a padlók és az álpadlók.
Miért hasznos ez a fajta technológia?
A szárazépítés a legolcsóbb, a leggyorsabb és a legpraktikusabb megoldás a beépíthető lehetőségek közül. Évről évre növekszik, a gipszkaron felhasználás, mely jól bizonyítja, hogy ez az egyik leggyakoribb felhasználás. A munkálatok akár pár nap alatt is elkészülnek. Nincs száradási idő, ellenben a tégla építésű épületekkel szemben. A szállítás költségei is sokkal kedvezőbbek, hiszen jóval könnyebb anyag, mint a tégla. A hulladék felesleg pedig újra felhasználható, így megóvjuk környezetünket.
Térburkolás
[Best_Wordpress_Gallery id="3" gal_title="Térburkolás"]
A térburkolás nagymérvű elterjedését különböző, anyagi, szerkezeti és formai építéstechnológiai okokra lehet visszavezetni.
A színezett térkő burkolatok egyre jobban helyettesítik az egyre költségesebb és nagyobb élő munka-igényű terméskő burkolatokat. Elemeit nagy sorozatban magas szilárdsággal és méretpontossággal gyártják, aminek köszönhetően gyorsan kivitelezhető. Egymásba kapcsolódó alakjuk, lehetővé teszi, hogy az oldalukon lévő súrlódási erők ellenállását az alapozásnak adja át.
Ebből kifolyólag a térburkoláskor a leges legnagyobb figyelmet a megfelelő mélységű és szerkezetű alapozás igényli. Eszerint kell a járműforgalomnak megfelelő alapozást figyelembe venni, de ugyanakkor a térburkoló elem szerkezete és vastagsága is hasonló jelentőséggel bír.
Díszburkolat
[Best_Wordpress_Gallery id="3" gal_title="Díszburkolat"]
A kőhatású dekorpanelek jól utánozzák a valódi kő mintázatát, felrakása szakértelmet nem igényel. A panelek hajlíthatóak is, így alkalmazható boltívek, oszlopok, lábazatok, külső és belső sarkok burkolására is. A termék környezetbarát, semmilyen a környezetre veszélyes anyagot nem tartalmaz.
A Tufa burkoló téglalap formájú, kőhatású lapjai a természet elemeit a visszafogottabb, letisztultabb stílussal ötvöző külső és belső tér hangulatának nélkülözhetetlen ékkövei lehetnek. Fuga nélküli, szoros felhelyezésük rendkívül pontos illesztést tesz lehetővé. A különleges, hőre hajlítható (thermoflexibilis) tulajdonsága által – a homlokzat, terasz, pince, nappali, konyha, étterem, kerítés, lépcsőfeljáró burkolásakor – oszlopokra és sarkokra is könnyedén felrakhatjuk.
Függőleges falakra, felületekre alkalmazható, dekoratív kő- és téglahatású burkolat, mely kültéren és beltéren egyaránt használható. A dekorpanelek jól utánozzák a valódi kő mintázatát, felrakása szakértelmet nem igényel. A panelek hajlíthatóak is, így alkalmazható boltívek, oszlopok, lábazatak, külső és belső sarkok burkolására is. A termék környezetbarát, semmilyen a környezetre veszélyes anyagot nem tartalmaz.
Homlokzati szigetelés
[Best_Wordpress_Gallery id="3" gal_title="Homlokzati szigetelés"]
A homlokzati hőszigetelés a családi házak rezsiköltség csökkentésének egyik legfontosabb lehetősége. Szeretné kihasználni? Mit tud a homlokzati falak szigeteléséről? És mit érdemes tudni róla?
A homlokzati szigetelés területén kétféle munkafolyamatról beszélhetünk. Önt is érinti ez, mégpedig abból a szempontból, hogy új családi házát építi, vagy pedig a már meglévőt korszerűsíti utólagosan.
A falak hőátbocsátása a fűtési energia veszteséget mutatja. A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy ha a fal két oldalán lévő légtérben a hőmérsékletkülönbség 1 °C, akkor mekkora hő áramlik át a hidegebb oldal felé az 1 m2-es falfelületen. Ezért is a mértékegysége a W/m2K.
Kerítés építés
[Best_Wordpress_Gallery id="3" gal_title="Kerítés építés"]
A kerítés a telek területét a közterülettől, illetve a szomszédos telkek területétől térbelileg elválasztó, lehatároló építmény. A kerítés szerepe az elkerítésen túl az adott telek védelme a behatolók ellen. A kerítés nemcsak telekhatáron állhat, hanem létezik belső kerítés is, amely a telek területén álló, a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény. Ilyen például egy mezőgazdasági telken az állatok elkerítésére épített kerítés.
Tipikusan kőfalból, deszkákból, lécből, vesszőből, nádból, földből vagy fémből készítik el, de más anyagból is állhat (például beton). A vesszőkből font kerítést sövénynek is mondják, az élő fákból vagy cserjékből alakított kerítés pedig élőkerítésnek vagy élősövénynek nevezik. Az olyan kerítést, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott, tömör kerítésnek nevezik.